A kutatás alapú oktatásfejlesztés, a képességvizsgálatokra építő tanterv-tervezés jellemzi a kortárs angolszász rajzpedagógiát  és ebbe az irányba mutat az Európai Vizuális Műveltség Hálózat (European Network for Visual Literacy, EnVIL  ) megalakulása is. A 11 ország 19 felsőoktatási és kutatóintézetének együttműködésével létrejött kutatócsoport munkájában kutatócsoportunk vezetője és több közreműködője is részt vesz A Közös Európai Vizuális Műveltség Referenciakeret (KEVMR) kialakítása, a hasonló típusú nyelvi írástudási dokumentum mintájára, 2016-ban elkészült és jelenleg is folynak a beválás vizsgálatai – ezek közé tartozik kutatásunk is. (Schönau és Wagner szerk., 2016. )

A KEVMR-ben a vizuális kompetencia összetevői a képességek, attitűdök és tudáselemek mellett élethelyzeteket írnak le, amelyekben a 21. században egyre nagyobb szerephez jutó képi nyelvhasználat működik. Az európai modell újdonsága az affektív komponensek előtérbe helyezése. A kultúraközi tudatosság, az önismeret, a felelős állampolgári magatartás és a cselekvőképesség fejlesztendő kompetencia-elemek ebben az európai oktatási dokumentumban. A kompetencia működésének meghatározója a folyamatos (ön)reflexió, az empátia, a jövő prognosztizálása és a kísérletezés.

Az ELTE vizuális képességkutató csoportja 2009-2015 között kidolgozta és 6-12 évesek körében vizsgálatokkal alátámasztotta a vizuális képességek rendszerét, majd három képességterületen (térszemlélet, vizuális kommunikáció, szín) fejlesztő feladatrendszert hoztunk létre.

A vizuális képességrendszer (a magyar Vizuális Framework) fő csomópontjai:

A kompetencia mérés  vizuális képesség-rendszere

Fogalommagyarázat

1.   Megfigyelés

A látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak gazdagsága, adekvát szempontválasztás

2. Látványfelismerés és -értelmezés

2.1 Felismerés: alakfelismerés, a jelentés azonosítása.

 

2.2 Értelmezés: következtetések levonása látványok, képek, szövegek alapján; nézőpontváltás; (látványok elképzelése más nézőpontból) kontrasztok, anyagi és formai minőségek, statikus vagy a dinamikus állapotok felismerése és érzékeltetése, stb.

3.   Vizuális emlékezet

Látványok, képek (hosszú és rövidtávú) felidézésének képessége

4.   Vizuális elemzés

Képi információk rendszerezése, analógiák felismerése – csoportosítása

5.   Formaalkotás a síkban (2D) és térben (3D)

Megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése

6.   Manipulációk

Nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés, stb.

7.   Rekonstrukció, transzponálás

 Részletek alapján az egész megalkotása, rajz alapján téri alakzat elkészítése, térbeli konstrukció 2D-ben való megjelenítése

8.   Absztrakció

Lényegkiemelés, egyszerűsítés, redukció

9.  Szimbolizáció

9.1 Jelalkotás

 

9.2  Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése

10. Ábrák alkotása és értelmezés

10.1 Ábraalkotás: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrák "olvasásának" és létrehozásának képessége, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésének képessége

 

10.2 Ábraértelmezés: magyarázó rajzok, szerelési és folyamat ábrák, egyéb jelrendszerek megértése

11. Nem vizuális jellegű információk megjelenítése

Adatok, összefüggések, fogalmak, struktúrák, arányok képi megjelenítése

12. Időbeli folyamatok megjelenítése 

Állapotok változásai, mozgásfázisok megjelenítése

13. Modalitás-váltás

Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) más ábrázoló rendszerben való rögzítése (pl. hanghatások, tapintási tapasztalatok vizuális jellé, ábrázolássá "fordítása", megjelenítése

14. Képalkotás, komponálás

Adott képmezőben, koherens ábrázolás létrehozása. Kiemelés, a képelemek szervezése, figyelemirányítás, figyelemvezetés.

15. Térszemlélet

Vizualizáció, képzeleti munka, térábrázolás, téri memória

16. Konstruálás

Probléma felismerés, anyag-, szerkezet- és technológia ismeret,  tervezés, konstruálás különböző anyagokból és célokra.

17. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata

A megjelenítés, a kifejezés célján megfelelő vonal tónus, szín, forma, stb. használat (mintakövetéstől az önálló alkalmazásig) 

18. Kreativitás

Fantázia, divergens gondolkodás, rugalmasság, fluencia, egyediség,

19. Anyagalakítás, eszközhasználat

Anyagok és eljárások ismerete; rendeltetéshez, alkalmazkodás a kifejezési célokhoz, anyag és eszközválasztás / használat

 

A képességstruktúra fejlődésének vizsgálatára kidolgozott 90 feladattal 6-14 évesek körében végzett értékelés alapján a vizuális képességrendszer négy fő klaszterben írható le:

1. Vizuális megismerés (észlelés, emlékezés, értelmezés) / tanulási képességek

2. Problémamegoldó képesség

3. Vizuális alkotó, kifejező képesség

4. Vizuális kommunikációs képesség

 

A fejlesztés és képességértékelés alapja ez a rendszer, amelybe integráltuk az KEVMR képességstruktúrájának elemeit.

 

Közlemények a képességrendszer kidolgozásáról:

Babály, B., Kárpáti, A. (2016). The impact of creative construction tasks on visuospatial information processing and problem solving. Acta Politechnica Hungarica,  13(7), 159-180. [PDF]

Tóth Alisa (közlésre benyújtva). A színpercepció és színértelmezés mérésnek tartalmi keretei általános iskolás diákok körében. Iskolakultúra,  benyújtva: 2017. január.

Bubik Veronika és Simon Tünde (2016). Vizuális kommunikáció: a 21. század domináns közlésmódja a kortárs művészetben és tudományban, megjelenése a vizuális nevelésben .  Neveléstudomány,  2016(7), 29-42. [PDF]

Kárpáti, A., Freedman, K., Heijnen, E, Kallio-Tavin, M., Castro, J. C. (2016). Collaboration in Visual Culture Learning Communities: Towards a Synergy of Individual and Collective Creative Practice.. International Journal of Art & Design Education. DOI: 10.1111/jade.12099. Abstract. Version of Record online: 11 JUL 2016

Kárpáti Andrea, Pataky Gabriella (2016). A Közös Európai Vizuális Műveltség Referenciakeret. Neveléstudomány, 2016(1), 6-21. [LINK]

Babály Bernadett és Kárpáti Andrea (2016): Vizuális-téri képességek fejlesztése. 127-138. In: szerk. Tóth Péter: Új kutatások a neveléstudományokban 2015. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Óbudai Egyetem, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 127-139. Teljes kötet.

Kárpáti Andrea (2015): Vizuális nevelési modellek. In: Bodnár Gábor, Szentgyörgyi Rudolf szerk.: Szakpedagógiai körkép III. Művészetpedagógiai tanulmányok. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 4. ELTE BTK Szakmódszertani Központ, Budapest, 149-168. [PDF]

Simon Tünde (2015): A vizuális kommunikáció képességcsoportjának értelmezése és fejlődése 10−12 éves korban. Iskolakultúra, 25(2), 32-47. [PDF]

Kárpáti, A., & Simon, T. (2014): Symbolisation in child art - creation and interpretation of visual metaphors.  In: Benedek, A., Nyíri, K. (eds.) The Power of the Image. Emotion, Expression, Explanation. Peter Lang Verlag, Frankfurt/M., 143-160. Abstract

Kárpáti Andrea (2014). Vizuális tanulás. Benedek András, Golnhofer Erzsébet szerk. (2014). Tanulmányok a neveléstudomány köréből: tanulás és környezete. 193-215.

Kárpáti, A., Babály, B., Budai, L. (2014). Developmental assessment of spatial abilities through interactive, online 2D and virtual 3D tasks. The International Journal of Arts Education / Guo Ji Yi Shu Jiao Yu Xue Kan, 12(2), 94-124. [PDF]

Kárpáti Andrea (2013). „Gyermekrajz” a 21. században: egy új fejlődéselmélet felé. In: Molnár, Gy. és Korom, E. szerk.: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése.  Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 105-122.

Babály, B., Budai, L., Kárpáti Andrea (2013): A térszemlélet fejlődésének vizsgálata statikus és mozgó ábrás tesztekkel. Iskolakultúra, 2013(11), 6-19. [PDF]

Kárpáti, A., Gaul, E. (2011). From Child Art to Visual Language of Youth: The Hungarian Visual Skills Assessment Study. International Journal of Art Education. Vol. 9, No. 2, 108-132. Abstract.

Kárpáti Andrea, Pethő Villő (2012). A vizuális és zenei nevelés eredményeinek vizsgálata. In: Csapó Benő szerk.: Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 451-483. [PDF]