A kutatás alapú oktatásfejlesztés, a képességvizsgálatokra építő tanterv-tervezés jellemzi a kortárs angolszász rajzpedagógiát és ebbe az irányba mutat az Európai Vizuális Műveltség Hálózat (European Network for Visual Literacy, EnVIL ) megalakulása is. A 11 ország 19 felsőoktatási és kutatóintézetének együttműködésével létrejött kutatócsoport munkájában kutatócsoportunk vezetője és több közreműködője is részt vesz A Közös Európai Vizuális Műveltség Referenciakeret (KEVMR) kialakítása, a hasonló típusú nyelvi írástudási dokumentum mintájára, 2016-ban elkészült és jelenleg is folynak a beválás vizsgálatai – ezek közé tartozik kutatásunk is. (Schönau és Wagner szerk., 2016. )
A KEVMR-ben a vizuális kompetencia összetevői a képességek, attitűdök és tudáselemek mellett élethelyzeteket írnak le, amelyekben a 21. században egyre nagyobb szerephez jutó képi nyelvhasználat működik. Az európai modell újdonsága az affektív komponensek előtérbe helyezése. A kultúraközi tudatosság, az önismeret, a felelős állampolgári magatartás és a cselekvőképesség fejlesztendő kompetencia-elemek ebben az európai oktatási dokumentumban. A kompetencia működésének meghatározója a folyamatos (ön)reflexió, az empátia, a jövő prognosztizálása és a kísérletezés.
Az ELTE vizuális képességkutató csoportja 2009-2015 között kidolgozta és 6-12 évesek körében vizsgálatokkal alátámasztotta a vizuális képességek rendszerét, majd három képességterületen (térszemlélet, vizuális kommunikáció, szín) fejlesztő feladatrendszert hoztunk létre.
A vizuális képességrendszer (a magyar Vizuális Framework) fő csomópontjai:
A kompetencia mérés vizuális képesség-rendszere |
Fogalommagyarázat |
1. Megfigyelés |
A látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak gazdagsága, adekvát szempontválasztás |
2. Látványfelismerés és -értelmezés |
2.1 Felismerés: alakfelismerés, a jelentés azonosítása. |
|
2.2 Értelmezés: következtetések levonása látványok, képek, szövegek alapján; nézőpontváltás; (látványok elképzelése más nézőpontból) kontrasztok, anyagi és formai minőségek, statikus vagy a dinamikus állapotok felismerése és érzékeltetése, stb. |
3. Vizuális emlékezet |
Látványok, képek (hosszú és rövidtávú) felidézésének képessége |
4. Vizuális elemzés |
Képi információk rendszerezése, analógiák felismerése – csoportosítása |
5. Formaalkotás a síkban (2D) és térben (3D) |
Megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése |
6. Manipulációk |
Nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés, stb. |
7. Rekonstrukció, transzponálás |
Részletek alapján az egész megalkotása, rajz alapján téri alakzat elkészítése, térbeli konstrukció 2D-ben való megjelenítése |
8. Absztrakció |
Lényegkiemelés, egyszerűsítés, redukció |
9. Szimbolizáció |
9.1 Jelalkotás |
|
9.2 Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése |
10. Ábrák alkotása és értelmezés |
10.1 Ábraalkotás: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrák "olvasásának" és létrehozásának képessége, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésének képessége |
|
10.2 Ábraértelmezés: magyarázó rajzok, szerelési és folyamat ábrák, egyéb jelrendszerek megértése |
11. Nem vizuális jellegű információk megjelenítése |
Adatok, összefüggések, fogalmak, struktúrák, arányok képi megjelenítése |
12. Időbeli folyamatok megjelenítése |
Állapotok változásai, mozgásfázisok megjelenítése |
13. Modalitás-váltás |
Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) más ábrázoló rendszerben való rögzítése (pl. hanghatások, tapintási tapasztalatok vizuális jellé, ábrázolássá "fordítása", megjelenítése |
14. Képalkotás, komponálás |
Adott képmezőben, koherens ábrázolás létrehozása. Kiemelés, a képelemek szervezése, figyelemirányítás, figyelemvezetés. |
15. Térszemlélet |
Vizualizáció, képzeleti munka, térábrázolás, téri memória |
16. Konstruálás |
Probléma felismerés, anyag-, szerkezet- és technológia ismeret, tervezés, konstruálás különböző anyagokból és célokra. |
17. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata |
A megjelenítés, a kifejezés célján megfelelő vonal tónus, szín, forma, stb. használat (mintakövetéstől az önálló alkalmazásig) |
18. Kreativitás |
Fantázia, divergens gondolkodás, rugalmasság, fluencia, egyediség, |
19. Anyagalakítás, eszközhasználat |
Anyagok és eljárások ismerete; rendeltetéshez, alkalmazkodás a kifejezési célokhoz, anyag és eszközválasztás / használat |
A képességstruktúra fejlődésének vizsgálatára kidolgozott 90 feladattal 6-14 évesek körében végzett értékelés alapján a vizuális képességrendszer négy fő klaszterben írható le:
1. Vizuális megismerés (észlelés, emlékezés, értelmezés) / tanulási képességek
2. Problémamegoldó képesség
3. Vizuális alkotó, kifejező képesség
4. Vizuális kommunikációs képesség
A fejlesztés és képességértékelés alapja ez a rendszer, amelybe integráltuk az KEVMR képességstruktúrájának elemeit.
Közlemények a képességrendszer kidolgozásáról:
Babály, B., Kárpáti, A. (2016). The impact of creative construction tasks on visuospatial information processing and problem solving. Acta Politechnica Hungarica, 13(7), 159-180. [PDF]
Tóth Alisa (közlésre benyújtva). A színpercepció és színértelmezés mérésnek tartalmi keretei általános iskolás diákok körében. Iskolakultúra, benyújtva: 2017. január.
Bubik Veronika és Simon Tünde (2016). Vizuális kommunikáció: a 21. század domináns közlésmódja a kortárs művészetben és tudományban, megjelenése a vizuális nevelésben . Neveléstudomány, 2016(7), 29-42. [PDF]
Kárpáti, A., Freedman, K., Heijnen, E, Kallio-Tavin, M., Castro, J. C. (2016). Collaboration in Visual Culture Learning Communities: Towards a Synergy of Individual and Collective Creative Practice.. International Journal of Art & Design Education. DOI: 10.1111/jade.12099. Abstract. Version of Record online: 11 JUL 2016
Kárpáti Andrea, Pataky Gabriella (2016). A Közös Európai Vizuális Műveltség Referenciakeret. Neveléstudomány, 2016(1), 6-21. [LINK]
Babály Bernadett és Kárpáti Andrea (2016): Vizuális-téri képességek fejlesztése. 127-138. In: szerk. Tóth Péter: Új kutatások a neveléstudományokban 2015. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Óbudai Egyetem, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 127-139. Teljes kötet.
Kárpáti Andrea (2015): Vizuális nevelési modellek. In: Bodnár Gábor, Szentgyörgyi Rudolf szerk.: Szakpedagógiai körkép III. Művészetpedagógiai tanulmányok. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 4. ELTE BTK Szakmódszertani Központ, Budapest, 149-168. [PDF]
Simon Tünde (2015): A vizuális kommunikáció képességcsoportjának értelmezése és fejlődése 10−12 éves korban. Iskolakultúra, 25(2), 32-47. [PDF]
Kárpáti, A., & Simon, T. (2014): Symbolisation in child art - creation and interpretation of visual metaphors. In: Benedek, A., Nyíri, K. (eds.) The Power of the Image. Emotion, Expression, Explanation. Peter Lang Verlag, Frankfurt/M., 143-160. Abstract.
Kárpáti Andrea (2014). Vizuális tanulás. Benedek András, Golnhofer Erzsébet szerk. (2014). Tanulmányok a neveléstudomány köréből: tanulás és környezete. 193-215.
Kárpáti, A., Babály, B., Budai, L. (2014). Developmental assessment of spatial abilities through interactive, online 2D and virtual 3D tasks. The International Journal of Arts Education / Guo Ji Yi Shu Jiao Yu Xue Kan, 12(2), 94-124. [PDF]
Kárpáti Andrea (2013). „Gyermekrajz” a 21. században: egy új fejlődéselmélet felé. In: Molnár, Gy. és Korom, E. szerk.: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 105-122.
Babály, B., Budai, L., Kárpáti Andrea (2013): A térszemlélet fejlődésének vizsgálata statikus és mozgó ábrás tesztekkel. Iskolakultúra, 2013(11), 6-19. [PDF]
Kárpáti, A., Gaul, E. (2011). From Child Art to Visual Language of Youth: The Hungarian Visual Skills Assessment Study. International Journal of Art Education. Vol. 9, No. 2, 108-132. Abstract.
Kárpáti Andrea, Pethő Villő (2012). A vizuális és zenei nevelés eredményeinek vizsgálata. In: Csapó Benő szerk.: Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 451-483. [PDF]