A kortárs vizuális művészet tanítása és felhasználása alkotási folyamatban az 5.-11. osztályban: képzőművészeti alkotás, műelemzés, korszellem

Amint azt a Geisbühl Tünde (2009) vizuális kultúra szaktanácsadó megállapította a mai tanulókhoz a kortárs művészet közelebb áll, mint a hagyományos, mivel mai, ismert problémákra reflektál, így könnyebb vele a munka az iskolában. Egy másik, a vizuális nevelők számára közismert jelenséget kell itt megemlítenünk, nevezetesen azt, hogy a mai iskolások számára a környezetükben található audiovizuális eszközök és a számítógép jelenléte természetes, barátságos, továbbá sokszor az általuk közvetített digitális másolat adja ez első élményt, és csak ezt követheti a valós tapasztalat. Ezért is nélkülözhetetlen ennek az új virtualitásnak az ismerete és a képzés az értő használatára.

A kortárs képzőművészet tanításával gazdag nemzetközi és szerényebb számú, de tartalmas hazai munkák foglalkoznak (GYIK 1997, Balogh 2009, Bodóczky 1998, 2012, Geisbühl 2013, Sinkó 2004, Szávai 1998, Schmidt és Eplényi 2013, Vásárhelyi 2011). Ezek egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a kortárs képzőművészet tanítása azért is fontos, mert a tanulók ezen keresztül ismerik meg a kortárs társadalmi és egyéni, továbbá környezeti problémákat, mintegy a kritikai pedagógiai egyik specialításaként. Egyúttal bepillantanak a művészet műhelyébe, hogy miként adnak formát egy még addig csak fogalmakkal kommunikált jelenségnek, sőt saját problémáik feldolgozásával az alkotásban is tapasztalatot szereznek.

Az alábbiakban vázoljuk a tervezett Kortárs képzőművészet modul tantervének vázlatát: célját, tartalmát, területeit, fejlesztési feladatait, továbbá a tanterv időkeretét, és szerkezetét, az elképzelt tevékenység fajtáit és a munkaformákat. Legelőször a modul ígéretét adjuk közre a fejlesztési céloknál megfogalmazva.

Fejlesztési célok

• A jelenkor egyéni, társadalmi, környezeti problémáinak átélése, megértése
• A művészi alkotófolyamat tapasztalati megismerése
• Érdeklődés felkeltése a kor egyéni, társadalmi, környezeti problémái iránt.
• A kezdemémyezőkészség erősítése
• Alkotó, cselekvő magatartás támogatása
• Az empátia erősítése
• Kritikai attitűd a műalkotások és a kortárs jelenségek problematikája iránt. Vitakészség.
• Tájékozottság a kortárs művészeti irányzatokban
• Alapvető kortársművészeti kifejezésmódok, anyagok, technikák ismerete
• A képzőművész szerepmodelljének átélése

Tartalmak (közműveltségi tartalmak)

Alkotótevékenység: Kortárs gondolatok, érzések kifejezése korszerű technikákkal

Befogadó tevékenység: Kortársművészeti művek és alkotók munkásságának elemzése

Területek

Hagyományos eszközök és kifejezési módok, valamint mediális és intermediális munkák

Kompetenciák (fejlesztési feladatok)

• Problémaérzékenység  
• Kreativitás, fantázia,  
• Vizuális problémamegoldó készség
• Ítélőképesség, ízlés
• Kompozíciós érzék  
• Formaérzék  
• Anyagismeret, technika  
• Vizuális kifejezőkészség, és képolvasás
• Verbális kifejezőkészség (írás és beszédkészség) és szövegértés
• A képességlista a magyar Vizuális Képesség Referenciakeret alapján készült (Kárpáti & Gaul 2011)

Tervezett módszerek

Munkaforma: hagyományos egyéni feladatmegoldás és közös, kiscsoportos alkotómunka

Tevékenység: problémaelemzés, médiumelemzés, műelemzés. Alkotás, vizuális kifejezés.